2010. február 17., szerda




Jaj, de kar hogy nem tartom be mar a magamnak tett igeretet hogy gyakrabban dokumentaljam a mindennapjainkat! Lassan nem lesz mit visszaolvasni:) Nem jovok semmi ujjal...Pedig annyi minden tortenik, foleg a benso vilagunkban...de a kulsoben is.
Tul sokaig tart ez az idei tel, az az igazsag. Mar elegem van belole. Szeretnek mar kint uldogelni a napsutesben, jatszani kint a gyerekekkel, biciklizni kesztyu, sapka nelkul. Itt elfogyott a so amivel szorni kellene az utakat ugyhogy mindennap hazardirozok a csuszos jegen a biciklin a ket gyerekkel...pfff. Az automat kozben total karosnak nyilvanitottak, megy a bontoba. Uj auto utan kell nezni, mert ket het alatt mar rajottem hogy sehova sem jutok igy el. A taxi oda vissza az uszodaba 30 euroba kerult, ne mondjam hogy ezt nem kivanom meg egyszer megismetelni.

Legszivesebben medveve valtoznek minden telen, aludni szeretnek, teli almokat, mire kijonnek az odubol, a sulyom felet is legalabb mar elveszitenem, haha! Ilyenkor telen jonnek a kaloriak ram, mint minden telen, nem birom magamat diszciplinalni. Persze ez is elszomorit, de az en szellemem mar csak ilyen gyenge ilyenkor:) Mar kiolvastam persze a masok a Millenium trilogia masodik konyvet is, most epp az utolsoba merultem bele, atyavilag, de jo ujra vegre regenyt olvasni, olyat ami kifejezetten szorakoztat. Eljenek a felszines gondolkodas orai, yeah!

Meg egy rossz hir, a waldorf suli indulo elso osztalyra mar megtelt (termeszetesen) ugyhogy biztos ami biztos a varolistan vagyunk rajta, mostmar csak remelem hogy a kozeljovoben valakiknek koltozniuk kell, es elfoglalhatjuk a helyet:) Annyira nem logikus kulonben ez az egesz, a waldorf suliban negy ovodas (nagy)csoport van, de csak egy elso osztaly, kivulrol igy nagyon nehez bekerulni. De nem adjuk fel a probalkozast. Sajnos tul keson ebredtunk fel ebben a szituban:(
A jo hir az, hogy a tarsasagi eletunk meg mindig nagyon jo uton jar, par eve meg panaszkodtunk hogy nincs sok baratunk, manapsag pedig majd minden hetvegen vannak vacsoravendegeink, vagy mi vagyunk meghivva, es ezek az alkalmak tenyleg fenyek a sotetsegben, jo keszulodni, sutni, fozni, egyutt lenni. Natant mostanaban gyakran hivjak szulinapi zsurba, imadjak a csajok, sokszor o az egyetlen meghivott fiu, es elvezi de nagyon! Most eppen ketten vallottak szerelmet neki. A fiuk kozul is egyre tobben valasztjak baratnak, ennek is nagyon orulok.
Es most.......nagydobra verem szivem legjobban orzott titkat (legalabb miota en is tudok rola), eddig ugyanis csak a beavatottak tudtak rola. (es nem, nem varunk babat!)Jovoheten kedden megerkeznek hozzank a hozzam legkozelebb allo barataim, a baratnom a ferjevel es a 2 gyerekukkel, illetve a sogornojevel szinten nagyon jo baratnommel. Nagyvaradrol ill. Budapestrol! Ha belegondolok hogy vegre ujra egyutt fogunk tudni lenni egy par napot, mint regen, mint tinedzserkorszakunkban, szoval ertitek...majd kiugrik a szivem a helyerol. Ugy orulok, es ugy izgulok is, ugyanis ok meg soha nem lattak (tobb mint hat eve) az en 'uj'vilagomat, hogy hogy mukodnek itt a dolgok, eddig csak elkepzelni lehetett ugy az egeszet, amiket meseltem. Szoval nagyon izgi! Mielott ok erkeznek, a holland barataink is itt fogjak tolteni nalunk a hetveget, es ennek is ugy orulok, mert ok is Hollandia masik vegeben laknak. Szoval nalunk jol kezdodik a tavaszi vakacio!! Es ilyenkor van az, hogy kulon orolok ennek a mi nagy hazunknak, ilyenkor tolti be ugy igazan a funkciojat, ugyanis osszehozza az embereket, mi ertelme lenne, ha nem osztanad meg gyakran masokkal?

Na, mar jo kedvre is derultem a buskomor teli hangulatbol :)

2010. február 7., vasárnap

Az utobbi hetekben

sokminden tortent, nem unatkoztunk. Megtortentek az utolso elotti simitasok a lakason, ugyhogy mostmar nagyon elvezzuk a mindennapokat itthon, nincs mar rumli, minden lassan lassan visszakerul a sajat helyere. Lejart Natannak a szulnapi zsurja, a mi baratainkkal unnepelt szulinap is. Mult hetvegen keresztszulok lettunk, Rotterdamban voltunk. Mathias Thomas anya unokatestverenek, Ildikonak a kisfia, aki szinten Hollandiaban el egy par eve. Nagyon meghato volt a kereszteles, egy tombhaz alagsoraban jon ossze havonta egyszer az a huszonvalahany magyar katolikus, akik Rotterdam kornyeken laknak. A vendegpap Vacrol erkezett, nagyon szep egyszeru de nagyszeru beszedet tartott, ami hollandra is lett forditva a jelenlevo hollandok szamara is (mint pl. Gerben, illetve Mathia apukaja, nagyszulei). Maga a kersztelo utan pedig egy masik teremben kaveztunk, sutemenyeztunk beszelgettunk, unnepeltuk a kis Mathiast. Jo erzes volt ez a par ora egy magyar kozossegben:) Utana pedig nagyon jol estek a magyaros izek Ildikoeknal otthon! :) Szoval, nagyon kulonleges volt ez a nap...
Penteken delutan Natan kis baratja, Tobias jott hozzank jatszani, majd aludni, es miutan tegnap hazament be is toppantak az uj vendegeink, a lengyel baratnom a ferjevel es a ket gyerekukkel. Ne mondjam hogy majdnem ejfelig tartott itt a buli, nagyon jol ereztuk magunkat egymas tarsasagaban, jo az mikor megvan a barati klikk ugy a ferfiak mint a nok kozott:)
A rosszabik hir az, hogy volt kedden egy utkozesem egy masik autoval, pont Natant vittem volna az elso uszoleckere (tolunk tizenegynehany km-re csak) Ariadne epp aludt az autoban....meg kellett forduljak az uton, nem lattam semmerrol autot kozeledni, de mikor rafordultam az utra, balrol telibe talalt egy auto (amit nem ertem hogy nem vettem eszre). Nem tortent senkinek baja, volt airbag es fust es lehet az automon mar nem lehet segiteni....csak nagyon megijedtunk. En egy napig csak sirni tudtam, a buntadat miatt hogy mi mas is tortenhetett volna az en hibambol...es egyenlore biztos nem fogok autoba ulni. Az is lehet, hogy soha tobbe. Egesz nap ereztem hogy valami fog tortenni, meg mondtam is reggel Gerbennek hogy ha valami tortenne majd felhivom (mi tortenne??) Vannak emberek akiknek jobb nem autoba ulni, azt hiszem...

Masnap voltunk Groningenben a waldorf iskolaval ismerkedni, korbevezettek bennunket, feltehettuk a kerdeseinket. Jo volt ujra szep osztalyokat latni, szep szineket, kezimunkakat, festmenyeket, vidam gyerekeket. Natan nagyon odapasszolna kulsoleg is, mert minden egyes fiunak akit lattunk hosszu haja volt :) Ez itt egy tipikus waldorf fenomen, nem tudom mas orszagokban ez hogy van:) Itt egy par foto amit keszitettem a kezmuves muhelyrol pl, a folyosokrol, az euritmia teremrol:

Ma pihenonapot tartunk, mondjuk ugy, pizsamanapot:) Igy tortent, hogy volt idom es kedvem egy par sort ide irni, ezenkivul pedig az egesz napom Stieg Larsson Millenium trilogiajarol szol. Ma nem gondolok autokra, vezetesre es utkozesekre, a fejem is kevesbe faj mar.