Ujra itt

Reg nem irtam ide. Nem is tudnam megmondani igazan miert nem, talan nem volt kedvem beszelgetni magammal, megosztanivalom akadt volna ezer, de jobban elveztem visszatekintes nelkul habzsolni az elmenyeket, a mindennapokat. Kozben kiviragzott a szocialis eletem/eletunk is, a tavasszal egyetemben, sok emberrel talalkoztunk mostanaban, vendegeket fogadtunk, vendegsegbe mentunk, voltak itt baratok, a draga unokatestverem Kinga is meglatogatott bennunket, Gerbennek volt osztalytarsa is, most epp anyosom jott Gerben egyik noverevel Franciaorszagbol egy par hetre. Szoval tele van a haz, igy tele van a sziv, es a fej is. Nem volt szuksegem arra hogy leirjam hogy s mint, inkabb ezerrel benne voltam a pillanatban. Es ez jo volt igy:)
Van mikor azert erzi az ember szukseget az irasnak, mert majd kicsattan az oromtol, van mikor azert mert banatos. Es van mikor ugyanezeknel az okoknal fogva nem is irok. Mert eppen nem erzem jol a boromben, vagy mert epp nagyon boldog vagyok. Csak az a hatulutoje ennek a kiviragzott szocialis eletnek, hogy elhanyagolom az internetes, telefonos baratsagokat, marmint azokat akikkel csak ilyen uton tartom a kapcsolatot. Emlekeztetem magamat hogy meg ma valaszolnom erre es erre az emailre, de vegul elalszok estenkent anelkul hogy megtettem volna ezt. Es akkor jon a buntudat, es a vegen mar annyiszor ostorozom magam a hanyagsagom miatt, hogy buntudatbol nem irok egy par embernek. Eleg bosszanto. Ezen valtoztatni kell.
Aminek nagyon orulok, hogy most mar egyre tobb emberkevel beszelgetek az iskolaudvaron. Van egy lengyel lany akit eddig szinte nem is lattam, mivel minden nap dolgozott, igy nem o jott a kislanyaert, de miota megszuletett a masodik babaja, illetve az utolso honapban szules elott otthon volt, igy o jott reggelente es delben. Egyszercsak egymas melle alltunk veletlenul, es egybol megvolt a klikk. Nem tudom hogy lehet ez, de egybol kotetlenul tudtunk egymassal beszelgetni, meg aznap el is jott hozzank a kislanyaval, a gyerekek jot jatszottak, mi megjobbat beszelgettunk. Sokmindenben hasonloak vagyunk, kb ugyanazokkal a frusztraciokkal kuzdunk, es ugyanazoknak a dolgoknak orulunk. Egyforma a stilusunk, ugyanugy viccelodunk egymassal.
Miota itt elek HOllandiaban, szeptemberben lesz 6 eve, meg soha nem sikerult ilyen hirtelen kialakitani egy baratsagot. Mostmar akkor ketten vannak. Marmint van mar itt 2 baratnom. A tobbiek jo ismerosok :) Es elmondhatom hogy mostmar nem erzem magamat annyira nagyon maganyosnak. Ugyanis sokszor hirtelen meg voltam remulve az utobbi evekben, hogy Gerbene kivul itt tenyleg senki de senki nincs akihez fordulhatnek. Ugy igazan. A szuleimet pedig, es az otthoni baratnoket sem hivhatom fel ha kell ha nem, mert epp lelki tamaszra van szuksegem. Ugyhogy nagyon orulok hogy most igy kozvetlen kozelben is van valaki, akiben, ugy erzem, megbizhatok,es aki megbizhat bennem. Nehez ez a bizalom kerdes. Ha mar a multban tobb baratsag elcsuszott ezen az issue-n, felnottkent nehez felepiteni egy baratsagot. Szerintem. De ugy latszik van mikor tenyeg konnyen megkapod azt, amire epp szukseged van. Hogy ne erezd magad egyedul.