2008. november 23., vasárnap

A mult het fenypontja volt

csomagot kapni anyaektol!Volt abban mindenfele jo :) a baratnom is kuldott benne nekunk ajandekokat, nagynenem is horgolt sapkakat a gyerekeknek. Mult szombat delutan hozta a postas, mikor epp Gerben es a gyerekek delutani almukat aludtak. Igy varnom kellett a felbontassal, mig felebredtek. Annyira jo volt Natan es Ari arcat latni mikor meglattak a csomagot! Mondtam hogy Mazsi mamatol es Lali tatatol jott...erre Natan egybol azt kerdezte hogy ok akkor hol vannak, mert ok hoztak el, nem? Ok is a repulovel jottek, mint a csomag? Csalodast kellett okoznom neki....Csak a csomag jott, sajnos. Natan segitett a felbontasnal, aztan 2 oran keresztul meg minden a szoba kozepen hevert, en leakadtam vagy tizszer kulon kulon minden egyes kapott dolog mellett, tipikus... Itt egy par kep az ajandekok egy reszerol, nem volt turelmem mindenrol fotot kesziteni, elvegre alig vartam hogy a kezembe vehessek es elpakolhassak mindent (ez utobbi persze eltartott egy kis ideig...). kaptunk hazi keszitesu levestesztat, kaposztaskockat, szotyit kertem hogy kuldjenek nosztalgiabol, hiszen azt itt nem igazan ismerik, hasznaljak. Piros aranyat, ket uveg anya altal keszitett zakuszkat. Rozsi mamatol maradt harom diszparnahuzatot. A gyerekek jatekokat, anyektol is es a bartanomektol is, plusz egy-egy aranyos felsot is. Es ket konyvet. Es gyapjut.
Na ennek tortenete van. Ugyanis a gyapjut meg a nyaron kaptam ajandekba bermakeresztszuleimtol, mikor voltunk naluk Zetelakan (Szekelyudvarhely mellett), ugyanis ez anyanak a szulofaluja. Meseltem ott nekik es lattak, hogy babakat varrogatok es gyapjuval tomom ki oket. Hogy a gyapju nalunk azert eleg sokba kerul keszen, en viszont nem birok leallni gyapjut tisztitani, stb. (az igazsag az, hogy egyszer nekialltam, de egyszeruen nem birom a szagat a friss nedves gyapjunak, bocsanat, pont varandos voltam akkortajt Arival, es ez volt az az illat, amitol egyszeruen oklendeznem kellett, es ez azota is vegigkiser...). Na erre Joska bacsi, azt mondta, nem baj, kerit o nekem gyapjut, mennyi kell...Mondtam, hogy ne hulyeskedjen mar, csak nem fogok otthonrol gyapjut vinni Hollandiaba, meg hat nem olyan egyszeru az hogy ugy ripsz-ropsz gyapjut keritsen, mikor en ket nap mulva mar indulok is vissza. De o nem hagyta magat lebeszelni, es egybol leallt telefonalni ennek-annak, hogy van-e mosott gyapjujuk. Mosott az nem volt. Mosatlan igen. Nem baj o elintezi nekem, mondta hogy masnap estere kapok egy zsak mosott gyapjut. Nem hittem el. Olyan vicces az en Joska batyam ;) soha nem tudod mit higgyel, furfangos, agyafurt szekely ember! es masnap este bizony megerkezett a hatalmas zsaknyi tiszta gyapju az egyik szomszedasszonyuk kiserteben. Ugyanis a neni mosta ki a gyapjut, (allitolag) a Kukullo folyo vizeben, szappannal, ugy ahogyan azt kell, az osi szokas szerint. Es meg is szaritotta. Meg mindig nem tudom, hogy tortenhetett meg ez a csoda egy nap alatt, de en nagyon boldog vagyok, az biztos!! utolag is nagyon szepen koszonom!!!! Szekelyfold mar csak ilyen, itt minden nap tortenik valamilyen szivet melengeto kis csoda! Biztosan a sok friss levego teszi ezt :)




















Szoval ez feldobta az egesz hetemet, a csomag. Az enyembe meg egy dolgot kell megvegyek es az is uton van:) megegyszer koszonok mindent Anya, Apa, Angi es Edit! Nalunk mar Karacsony van....












































1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Csomagot kapni otthonról... az igen! Teljesen át tudom érezni az örömödet/örömötöket. Mi is mindig pont így örvendünk a zakuszkának, a nagyi-féle levestésztának, a mitegy 10 csomag pirított napraforgómagnak, a maksai kis almafacsemeték elsö (nekünk tartogatott) terméseinek, apa egy-egy becsempészett fényképének a cicáról vagy a rumliról otthon, egy aktuális Bihari Naplónak;-)... S talán ez az egyedüli dolog - így kapásból - ami hiányozni fog, ha végre hazaköltözünk: pakkot kapni otthonról... egy-két jóbaráton kívül (de tényleg csak egy-két...)

Beácskám, ne kanyarodjuk el a témától (jó szokásomhoz híven). Csomagot most nem, de azért sok puszit küldök Nektek, innen, a "friss" és kivételesen napsütéses Würzburgból.
Édua