Natan es a fizioterapia

Mar legalabb egy honapja keszulok egy bejegyzest irni Natanrol es a fizioterapiarol. Hogyan is haladnak a dolgok ezen a fronton. Nagyon orulok hogy noszogattak anyaek, anyosom hogy vigyem mar el Natant a haziorvoshoz, mivel olyan merev a jarasa. Nagyon orulok Kinke-nek is, aki tenyleg nagyon szuperul foglalkozik Natannal, teljes egeszeben latja hogy hol a problema, olyan dolgokat lattatott meg amiket en eddig eszre sem vettem /esetleg nem akartam eszrevenni Natanban. Es azert irok Natanban-t mivel immar evidens hogy a kulso merevseg a benso merevseg kovetkezmenye. Szoval azon munkalkodunk hogy rugalmasabb legyen a gondolkodasa, bizzon a testeben, merjen kezdemenyezni. Es akkor ezen a ponton elmondhatom hogy ezek a dolgok mind ram is vonatkoznak. Persze az elejetol kezdve tudom hogy Natan az a gyerekek kozul aki engem tukroz, megis fajo ezt latni konkretan jatszas, fizios gyakorlatok kozben. Hiszen ki az aki egy egyszeru cselekves helyett hatvanszor atgondolja a dolgokat? En. Ki az aki megneheziti sajat maga szamara a helyzeteket? En. Ha el kell jutni A-tol B -ig, en is es Natan is az egyenes ut helyett akadalyokat hozunk letre es kanyarokat. Es ezaltal nehezebb az ut es csalodast okozunk onmagunknak, olyannyira hogy masodjara mar bele sem kezdunk. Ki az akiben nincs versenyszellem? Natan. Egy szimpla kergetozes mas gyerekekkel sem igazan izgatja. Nem mer igazan szaladni es megerinteni oket, sutan jatszik. Nem adja a 100%ot. Elvezi a dolgot, de nem eli bele magat a jatekba. Natan az aki pici kora ota nem tud egyedul jatszani. Nem tudja lekotni magat, ha nem segitesz neki, nem tud egyedul belejonni egy szimpla toronyepitesbe sem. Hamar megunja a dolgokat. Otpercenkent valami ujat akar csinalni. Nem adja meg maganak a lehetoseget hogy valamit tobbszor jatsszon es igy jobb legyen benne. Ha eloszor nem sikerul valami, akkor ott egye meg a fene. Ha nem ugy sikerul a rajz ahogyan o azt a fejeben latta, akkor beduhodik es otthagyja az egeszet. Nem szeret es nem tud vesziteni, sajat magatol sem. Es ki meg ilyen? Termeszetesen az anyukaja. Mert ha belekezdek valami ujba, akkor elvarom hogy egybol tokeletesre sikeruljon, minden ugy menjen mint a karikacsapas. De ha nem ugy sikerul, akkor en is beduhodok, hulyenek titulalom magamat es hagyom az egeszet. En sem ertettem meg,furcsamod, egeszen ezelott egy-ket evig hogy a dolgokat meg kell, es lehet tanulni...hogy ez egy folyamat. Azt hiszem valahol mindig tul sokat vartam el magamtol. Es ezt latom most Natanban is, mikozben en csak azt szeretnem, hogy onmaga legyen, nem varom el tole hogy hozza le nekem a csillagos eget, hogy okos fiu legyen, hogy szep fiu legyen, vagy akarmi. Csak hogy egy egeszseges kisfiu legyen, kiegyensulyozott es boldog. Ha letakarod a szemet, es ugy kell bizonyos dolgokat csinaljon, a kezevel felismerni es megkulonboztetni , parositani kulonbozo feluleteket, teljesen el van veszve. Kinke jatszotta vele ugyanis a nemet Tastspiel-t. Es le voltunk dobbenve. Bennem is el meg a szembekotosdi remalma. Hogy mennyire utaltam azt a jatekot. A sotetben tapogatozni, masokat megtalalni, mikozben mindenki nevet korulotted, mert hiszen elvezik a jatekot, es hogy nem tudok oket elkapni. Te pedig azt hiszed, hogy mindenki rajtad nevet, kinevetnek, mert olyan ugyefogyott es buta vagy. Micsoda felreertes! nevetseges, de milyen valos volt ez akkor. Natan a formakat viszont tokeletesen felismeri a kezevel, ebbol is latszik hogy mennyire a konkretban gondolkozik. Ugyanezert probalok vele nedves papirra festeni, osszefolytatni a szineket, meg ha tudom, hogy nem szeret igy festeni, mivel nem tudja a szineket es a formakat a kontrollja alatt tartani. Nem biztonsagos a dolog:) Ezelott ot evvel meg en is ugy festettem, hogy eloszor megrajzoltam a formakat ceruzaval es utana festettem ki a feluleteket. Sot eloszor mindent fekete-feherben festettem. Nem mertem a szinekhez nyulni. Mennyi energiat nem engedtem felszabadulni! Most pedig mennyire elvezem a szabadsagot, a lenduletet, a szineket, hagyom hadd keveredjenek a vasznon es hadd alakuljon ki valami szep! De ezt is meg kellett tanulni nekem is, hogy elengedjem azt a benso merevseget. Nincs mitol felni. En vagyok a magam biraja, nem masok. Viszont ha sokaig egy olyan vilagban elsz (akar magad teremtette) ahol meg kell felelj masoknak, akkor nagyon nehez kibujni onnan.
Egy szo mint szaz, Natan kezd kibontakozni, imadja a tarsasjatekokat (es mindig nyer!!!!), vidam, es sokat javult mar a jarasa, a szaladas is felszabadultabban nez ki, szeret biciklizni, gyakrabban kezdemenyez, talal ki jatekokat.
Lassan, de biztosan haladunk, haladunk a sajat fejlodesunk utjan.:)
Es mar csak negyet kell aludni es repulunk Nagyvarad fele! (illetve csak Pestig es ott varnak majd anyaek) Ideje lenne eloszedni a borondot....