Szep napok voltak (Husvetkor)

Ujra itt

Reg nem irtam ide. Nem is tudnam megmondani igazan miert nem, talan nem volt kedvem beszelgetni magammal, megosztanivalom akadt volna ezer, de jobban elveztem visszatekintes nelkul habzsolni az elmenyeket, a mindennapokat. Kozben kiviragzott a szocialis eletem/eletunk is, a tavasszal egyetemben, sok emberrel talalkoztunk mostanaban, vendegeket fogadtunk, vendegsegbe mentunk, voltak itt baratok, a draga unokatestverem Kinga is meglatogatott bennunket, Gerbennek volt osztalytarsa is, most epp anyosom jott Gerben egyik noverevel Franciaorszagbol egy par hetre. Szoval tele van a haz, igy tele van a sziv, es a fej is. Nem volt szuksegem arra hogy leirjam hogy s mint, inkabb ezerrel benne voltam a pillanatban. Es ez jo volt igy:)
Van mikor azert erzi az ember szukseget az irasnak, mert majd kicsattan az oromtol, van mikor azert mert banatos. Es van mikor ugyanezeknel az okoknal fogva nem is irok. Mert eppen nem erzem jol a boromben, vagy mert epp nagyon boldog vagyok. Csak az a hatulutoje ennek a kiviragzott szocialis eletnek, hogy elhanyagolom az internetes, telefonos baratsagokat, marmint azokat akikkel csak ilyen uton tartom a kapcsolatot. Emlekeztetem magamat hogy meg ma valaszolnom erre es erre az emailre, de vegul elalszok estenkent anelkul hogy megtettem volna ezt. Es akkor jon a buntudat, es a vegen mar annyiszor ostorozom magam a hanyagsagom miatt, hogy buntudatbol nem irok egy par embernek. Eleg bosszanto. Ezen valtoztatni kell.
Aminek nagyon orulok, hogy most mar egyre tobb emberkevel beszelgetek az iskolaudvaron. Van egy lengyel lany akit eddig szinte nem is lattam, mivel minden nap dolgozott, igy nem o jott a kislanyaert, de miota megszuletett a masodik babaja, illetve az utolso honapban szules elott otthon volt, igy o jott reggelente es delben. Egyszercsak egymas melle alltunk veletlenul, es egybol megvolt a klikk. Nem tudom hogy lehet ez, de egybol kotetlenul tudtunk egymassal beszelgetni, meg aznap el is jott hozzank a kislanyaval, a gyerekek jot jatszottak, mi megjobbat beszelgettunk. Sokmindenben hasonloak vagyunk, kb ugyanazokkal a frusztraciokkal kuzdunk, es ugyanazoknak a dolgoknak orulunk. Egyforma a stilusunk, ugyanugy viccelodunk egymassal.
Miota itt elek HOllandiaban, szeptemberben lesz 6 eve, meg soha nem sikerult ilyen hirtelen kialakitani egy baratsagot. Mostmar akkor ketten vannak. Marmint van mar itt 2 baratnom. A tobbiek jo ismerosok :) Es elmondhatom hogy mostmar nem erzem magamat annyira nagyon maganyosnak. Ugyanis sokszor hirtelen meg voltam remulve az utobbi evekben, hogy Gerbene kivul itt tenyleg senki de senki nincs akihez fordulhatnek. Ugy igazan. A szuleimet pedig, es az otthoni baratnoket sem hivhatom fel ha kell ha nem, mert epp lelki tamaszra van szuksegem. Ugyhogy nagyon orulok hogy most igy kozvetlen kozelben is van valaki, akiben, ugy erzem, megbizhatok,es aki megbizhat bennem. Nehez ez a bizalom kerdes. Ha mar a multban tobb baratsag elcsuszott ezen az issue-n, felnottkent nehez felepiteni egy baratsagot. Szerintem. De ugy latszik van mikor tenyeg konnyen megkapod azt, amire epp szukseged van. Hogy ne erezd magad egyedul.

Makos kuglof

Tegnap este megsutottem magunknak a Bodzanal latott makos kuglofot, ami tenyleg mindenkinek izlett, es innen jott az otlet, hogy mi lenne ha sutnek Gerbennek a meloba is egyet. Viszont mar 20an dolgoznak a cegnel (ebbol egy no) ugyhogy minimum kettot kellene sutni. Es ez tenyleg a minimum, mert a fiuk nagyon rajarnak a finomsagokra. Sutottem mar nekik tavaly, es hat a maradek is elfogyott, titokban meg a morzsakat is osszeszedegettek haha! De igy is egesz delelott ezzel voltam elfoglalva, nem szanok napokat a sutesre:) Az egyik makos, a masikba pedig daralt mogyoro es dio kerult... Annyira sajnalom hogy nem kostolhattam meg elore hogy milyen lett, a kuglofba nem lehet csak ugy belevagni, vagy a sarkait megenni.....sajnos:(

Kivancsi vagyok a reakciokra, ma este majd meghallom!

Mi a fontos ezekben a kepekben? Az, hogy elkeszult eletem elso horgolt remekmuve :), A SZIV!!! hihi, csakis harom kulonbozo fonalbol az igazi, abban meg lehet egyezni! mindenkinek nagyon bejott, Natan a sajatjanak tekinti es a szobajaba kereti felakasztani:) A masodik remekmu pedig egy babanak valo sombrero lett, kalap akarmi:) Praktikus, nem??

Szerinteeeeeem addig nagyon elvezetes a horgolas, amig meg nem tanulod minden csinjat-binjat, mert azutan csak szep dolgokat, tokeleteseket varsz el magadtol. Igy, hogy nem tudsz horgolni, pedig csak fantazialsz, semmit sem lehet elrontani, kiprobalsz mindenfelet, aztan ki tudja mi lesz az eredmeny! Legalabbis en ezt nagyon elveztem a dologban, ami persze meg nem jelenti azt, hogy nem szeretnem igazan megtanulni a modjat a horgolasnak. Eddig egy regi kiadasu, hasznalt holland konyvbol probalom tanulgatni, mar eleg feladat a roviditeseket is megjegyezni, hogy melyik mit is rejt, szoval.... De borzasztoan jo estenkent leulni a horgolotuvel es a fonallal, es ugy tenni mintha tudnek is horgolni, haha!

Es lassatok csodat, kinyiltak a krokuszok! Ezrevel, mint ahogy Malyvacsiga mondta:) Gyonyoruszepek.

Ezenkivul pedig a tavaszi nagytakaritassal foglalkozunk, ma az Ikeaba is ellatogattunk ujabb dobozokat, polcokat venni,hogy jobban el tudjuk rendezni az elrendeznivalokat:)

A mai nap legjobb hire pedig az, hogy mar semmi nem all utjaba a holland allampolgarsag kervenyezesenek, megtarthatom a romant is, juhee! Egy het mulva toltom ki a papirokat, dokkolok a tanacshazan, es varok majd egy par honapot mig meglesz. Jo ejszakat mindenkinek.

Jo szomszedsag??!

Igen, azt elhiszem, hogy mi valasztjuk ki meg fogantatasunk elott a szuleinket, igy a csaladi kort, es a baratok es az ellensegek sem jonnek keretlenul az eletunkbe, viszont azt nem jon hogy elhiggyem, hogy a szomszedok is a tervben voltak. Jol esett, hogy a baloldali szomszedokat csak neha neha lattuk egesz telen, a gyerekeket is, ugyhogy alig jatszottak egyutt a mieinkkel. Na de a gyerekekkel nincs gondom. Az anyjuk viszont fel tud turbozni, mikozben egy illedelmes beszelgetest folytatunk. Merthogy illedelmesek vagyunk:) Ma ugy esett, hogy beultem hozza a gyerekekkel egy teara, mert muszaj volt. Penzgyujtesi akcio van a jatszohaz kereten belul, igy mindenki be van osztva bizonyos utcakban hazrol hazra jarni. Mi ma delutan indultunk, mindenhova becsengettunk, elmondtuk amit el kellett mondani, es Ariadne begyujtotte az apropenzeket. A szomszedno behivott egy teara, hogy a gyerekek is jatsszanak egy keveset. Viszont nem szeretem, mikor a gyerekeimet probalja faggatni, hozzajuk intez olyan kerdeseket, amiket nekem kellene feltegyem. Peldaul, hogy hallotta, hogy ki akarjuk boviteni a hazunkat....es hogy az udvart is mashogy akarjuk....es ezt....meg azt....Es hogy "Natan, beiratott mar az anyukad uszotanfolyamra?nem?? meg mindig nem?? na mondd meg neki, hogy mar ideje lenne!"Mindenzt mikozben en is ott ulok mellettuk. Hat nem borzaszto? Mindig ki probal oktatni, foleg a gyerekekkel kapcsolatban, mikor ugyanannyi idosek az ovei is, de o mintha mindent jobban csinalna. Az o allaspontja az, hogy muszaj a gyerekeket nyomni, mar koran. Hiaba faradtak, a gyerekeknek tobb energiajuk van mint azt mi gondolnank! Es amiert pl en Natant nem akarom push-olni azok mind az en sajat felelmeim, vagy tulzottan ovom a gyereket vagy ilyesmi. Belefaradtam az egesz beszelgetesbe. 3felekeppen elmondtam mi az allaspontom o erre ugyancsak 3felekeppen elmondta, hogy miert nem jo ez az allaspont. Nem tudom megerteni a fekete-feher gondolkodasu embereket, pedig en is tobbmindenben ilyen voltam mielott megismertem Gerbent. En mostmar latom a szurket, es a szineket is! Es mar nem vagyok kepes arra, hogy akarmilyen temaban az en igazamat probaljam raeroltetni a tobbiekre. Es irrital mikor masok ezt probaljak tenni. Es hogy mindent a nagykonyv szerint kell tenni, en nem akarok a nyajhoz tartozni! Nem akarom a gyerekeimet 60 fele sportra adni, es zongorara es gitarra, es szinjatszokorbe kuldeni, es ...es...es., mert ezt mindenki igy csinalja. Ki az a mindenki, kerdem en?? Nagyon-de nagyon boldog vagyok, hogy Natan 5 evesen egyedul tud bicajozni mar, es nem latok gondot abban hogy Ariadne meg mindig nem hajtja a labaival a haromkerekut! Pedig a szomszed kicsi fia, aki Arival egyidos mar igen! Nem is ertem miert huz fel mindig ennyire a dolog....pffff....

Evszakasztal update

Tulajdonkeppen meg a krokuszok hianyoznak az asztalrol...mivelhogy ma vettuk eszre a gyerekekkel, hogy a kertunkben nyiladoznak mar a gyonyorusegek:) Mar nagyon vartam ezt, hogy kiszabadulhassunk a hazbol, es kint jatsszunk! Multheten megmetszettem ket fat, meg hatravan ketto..Ja, es kulonben, elfelejtettem irni, hogy miota hazajottunk otthonrol:) Natan a sajat biciklijen jar suliba, persze mellettem. Nagyon de nagyon orulok neki, mert Ariadne mar alig fert az elso ulesben a bicajomon, mindig hatra szeretett volna mar ulni a Natan szekebe. Igy minden okes. Csak annyi a kulonbseg, hogy igy mindig hamarabb kell elinduljunk itthonrol, mert Natan meg eleg lassan bicajozik, mivel latja, hogy en lassan bicajozom, persze azert hogy egymas mellett maradjunk, ill. hogy Natan be tudjon hozni, de ezt hiaba mondom neki, o csak utanoz:) Nezd, anya, az en biciklim is tud ugy mennim, hogy nem hajtom! Persze, mig annyira le nem lassul hogy mar le is kell tegye a labat...haha. Es meg az egy kicsit zavaro, hogy pl a korforgalomnal sok auto elore akar engedni bennunket, gondolom Natan miatt, en viszont mindig intek nekik, hogy menjenek csak, hiszen igy egy gyerek csak osszezavarodik az elsobbseget illetoen. Szoval szokjuk a sok uj dolgot. Es meg valami. Natan mostmar csak kethetente egyszer kell jarjon fiziora es megkerdeztem Kinket a szenzomotorikus integraciot illetoen is. O is elvegezte ezt a kurzust es eszerint foglalkozik Natannal, foleg a motorikus resszel az o eseteben. Viszont ha Andicsi erre nem hivta volna fel a figyelmemet, es ha nem olvastam volna utana a dolgoknak, akkor meg mindig nem tudnam hogy hanyadan allunk. Mostmar legalabb volt mirol beszelni Kinkevel, csak azt nem ertem, hogy o miert nem tett nekem emlitest errol mar korabban. Vegul is a szulok is szeretnenek ezt-azt azert tudni, vagy nem? Na mindegy, a lenyeg az, hogy mostmar egy sikon vagyunk, Natan nagyon szeret jarni, sokat fejlodik, es vele egyutt en is sokat tanulok:)

Paolo Giordano

A tegnapi napom az olvasas jegyeben telt. Meg ebed elott belekezdtem a konyvbe, vacsora utan pedig be is fejeztem. Nem tehetek rola, nem tudtam letenni:) Gerben a dolgozoszobajat szepitgette egesz nap, Natan es Ari is nagyreszt korulotte ugraltak, plusz megneztek a 101 Kiskutyat, igy mindenki azt tette ma amit szeretett volna.

Paolo Giordano, huszoneves olasz fizikus elso regenyerol van szo: La solitudine dei numeri primi. A primszamok maganya. Megfogott mar a cime, es a cover is. Nehez elhinni, hogy ezt a tortenetet egy huszoneves valaki igy le tudja irni. Egy fiu es egy lany baratsagarol szol, mindketten atestek egy trauman gyerekkorukban, ez a lany eseteben anoexiahoz vezetett, a fiu pedig onkinzo lett, vagta magat. Felismerik egymasban ugyanazt a fajta maganyossagot, es furcsa baratsag/szerelem alakul ki koztuk. Viszont lelkileg/erzelmileg olyan mertekben serultek, hogy semmilyen modon nem tudjak kimutatni, kimondani erzeseiket. Megfogott bennuk ez a kettosseg, hogy gondolatban tudjak, mikor mit kellene mondaniuk, tenniuk, a testuk viszont meg csak nem is reagal a kuldott impulzusokra, merevek mindketten mint ket szobor. Szeretem a vivodasaikat, mert ezek a mai ember, tarsadalom vivodasai is - itt az olasz kultura tukreben. Szeretem a melankolikus hangulatu regenyeket, nagyon magaba huz, nagyon azonosulok mindegyik szereplovel, nagyon faj nekem is ami nekik. Az objektivitasom megsem tunik el, ez a szep benne. Ez a tortenet ket a multukban ragadt/elo fiatal tortenete, akik a jelenben ugy ahogy szaggatottan tudnak letezni, kepesek tul-elni; elni viszont nem. Sodrodnak, sodrodnak, a jovo mintha nem is letezne. Nem is letezik na, tudom. Szomoruan szep.