Duhos vagyok!

Ismet sikerult felhuznom magam a szomszedokon. Illetve a szomszedasszonyon. A jobboldali szomszedokrol van szo, a baloldaliakkal nagyon joban vagyunk. Olyan egy tudalekos noszemely hogy csak na, mindent jobban tud. Es az a bosszanto hogy meg csak nem is arrogans, egyszeruen csak idegesito. Itt volt ma nalunk a fia jatszani Natannal, utana atmentek ohozzajuk jatszani. Azutan pedig kivonultunk osszesben az utcara jatszani, biciklizni, ill. Natant biciklizni tanitani. O kint volt mivel a kisebbik fia is kint volt, es en is mivel Ariadne is jott es kulonben is hogy ugye Natant tanitsam biciklizni. Erre se szo se beszed leall o Natan mellett futni, mintha en nem tudnek! Nyomta Natannak a dumat hogy mit hogyan tegyen meg minden. Persze utana azert megiscsak en futottam Natan mellett, utan. Aztan egyszercsak elesett Natan a bicajjal, nem nagyot, de megiscsak sirt, megijedt. Persze en lehajoltam hozza, felsegitettem, probaltam neki mondani valamit, erre odajon a szomszedasszony, megfogja Natant, ranyomja megint a bicajra, hogy menjen. Nagyon durva volt. Lehet hogy o a fiat igy tanitotta biciklizni, nem erdekel, mindenkinek megvan a modszere, de Natan egyenlore az en fiam es en fogom az apjaval megtanitani biciklizni, nem holmi tudalekos no a beidegzodeseivel. Olyan duhos voltam hogy csak na, megis szep nyugodtan elmondtam neki, hogy legyen szives hatraljon egy kicsit, en megyek Natannal. tisztara rank volt fixalodva, a sajat gyerekeivel nem is torodott, mind csak az enyeimmel. Aztan ugye megint megtettem egy kort Natannal (nagyon ugyes kulonben, ma mar 3 kort ment egymas utan, anelkul hogy fogtam volna!), erre pont akkor jott haza a baloldali szomszedasszony, Henriette, es volt egy keves megbeszelnivalonk. Egy kis idopontegyeztetes, akarmi. Natan addig nezelodott, tanulmanyozta a biciklit, pihent. Erre odajon a tudalekos anyuka, hogy ne beszelgessek hanem menjek megint Natant bicikliztetni. Apam, hat meg ilyet! Erre mar figyelembe sem vettem. Persze Henriette es Anett sem birjak egymast, igy aztan volt egymas fele egy par jo megjegyzesuk. Haha. Minden jo, ha a vege jo, vegul Anett elhuzta a csikot, ment a krumplit meg a zoldsegeket megfozni, es meg tudatta, hany orakor kuldjem majd haza a gyerekeit a jatszas utan. Lesz itt muri. Mi ki akarjuk jovore ugyanis cserelni a sovenyt az udvaraink kozott, mert ez egy olyan levelhullatos fajta, ami nagyon szep, mig nem hullanak a levelek. Utana pedig mintha semmi nem lenne a ket udvar kozott, teljesen atlatszo. Foleg Gerben az aki ki akarja ezt cserelni egy masik orokzold fajtara> en pedig nem banom:) Meg nem kerdeztuk meg a szomszedtol mit szol hozza. de lesz muri. Ha nem egyeznek bele (annak ellenere hogy akar mindent a mi koltsegunkre akarunk rendezni, akkor szepen valami leckeritesfajtat fogunk a mi oldalunkon a soveny ele rakni.
Kulonben Henriette szellemi fogyatekos fiatalokkal (tizentol harmincvalamennyi evesekig) dolgozik itt a faluban, en is ismerem oket, nagyon aranyosak, es megkert hogy nem mennek-e el hozzajuk megtanitani oket koveket nemezelni, es majd el tudnak ezeket adni. El tudom kepzelni, hogy a nemezeles jo hatassal lesz rajuk, szoval benne vagyok.
Ja, es elkeszult ma delben a turofank! nagyon nagyon finom volt, a gyerekek nem ismertek ezt,(en sem, koszi Bodza!) igy alig birtak kivarni hogy megsuljenek, Gerben is hazajott ma ebedelni, es nagyon meglepodott a finomsagon. Nagyon nagy volt a csend eves kozben, annyira elvezte mindenki:)

En pedig olyan faradt vagyok...azt hiszem ma koran fogok lefekudni...