2008. október 19., vasárnap

Honvágy





Az utobbi kb 2 hetben, es foleg az utobbi napokban majd szetvet a honvagy. Ugy valahogy elokerult valahonnan, beallitott es most nincs olyan nap, hogy ne gondolnek otthonra, anyaekra, Angiekra, a szulohazamra, a csaladra, a nagymamakra, a multra. Ugy elkap a nosztalgia, es akkor egy par intenziv ora erejeig tele vagyok vele. (meg Odusszeusz is eszembe jut:)) Felmerult bennem, de jo lenne ugy meglepeteskeppen hazautazni, a gyerekeknek is most kezdodik az egy hetes oszivakacio, szoval lehetne. De egy het, mi az??tul rovid, plusz a vakacionak az a celja, hogy Natan kipihenje magat, mert latszik rajta, hogy augusztus kozepetol mostanaig ez neki mar pont eleg volt, es emellett en is szeretnem egy kicsit kipihenni magam. Egy heten keresztul nem lesz reggeli rohanas, 4szeri odavissza a sulihoz, gyors ebed hogy Natan idoben visszaerjen, nyugi lesz, rengeteg kinti jatszas, biciklizes, erdojaras, gyonyorkodes az oszben a gyerekekkel egyutt, es amolyan oszi "nagytakaritas".Meg csak most kezdtem el ket napja, kikeresgelni a nyari ruhakat azokat mind el kell meg pakolni, plusz meg van egy-ket doboz amit meg ki sem pakoltunk idekoltozesunk ota, azokban meg kivancsi vagyok, milyen kincsekre talalok ;) Szandekomban van mindenen atmenni a goztisztitoval (ez a neve magyarul??) mar belekezdtem a furdoszobaban, de meg kell jojjon a konyha, az ulogarniturak, a wc, a padlo, a minden. Ezt a csodamasinat nagyon szeretem, mert nem kell hozza semmi tisztitoszer csak viz bele es nagyon jo mindenre. Eddig tobbszor csak a konyha csempepadlojara hasznaltam. A vasalassal sem allok igen jol, pedig mar azon a szinten vagyok, hogy a vasalodeszkat el sem pakolom a nappalibol, mivel mindig van mit vasalni egy szabad percemben. Szoval beterveztem meg egy par dolgot, aztan meglatjuk mi lesz belole. Vendegunk is lesz harom napig, szerdan jon Marciano (a nagyon jo szakacs:)) ket napig Gerbennel lesz a cegnel hogy megismerje ezt a fajta munkat is. Mivel a sok szakacskodas utan burn-out-tal ul otthon mar egy par honapja, pszichologushoz jar, elegge a beka feneke ala kerult, igy most nezelodik hogy mi mast csinalhatna amivel penzt is lehet keresni, szeretne is, es strukturat hozna a hetkoznapjaiba. Szoval erdekes hetnek nezunk elebe.
Kezdhetem a takaritast a kornyezetemben es igy rendberakom a dolgokat a bensomben is. Ez a cel. Takaritok, tehat gondozom az eletet :)

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Ha honvágy, Beácskám, akkor teljesen átérzem, mire gondolsz. De van remény: ha nem is most, de egyszer-kétszer tényleg hazautazhatnátok - persze meglepetésszerüen! Garantáltan mindkét félnek "jót tesz" (tapasztalatból mondom, én ugyanis már egy párszor eljátszottam ezt a Családdal).

Ami pedig engem illet (már bocs, hogy belekontárkodom a blogodba): Három hetes látogatása után apa visszament Váradra, s búcsúzáskor csak annyit mondott, "bírd ki lányom, kihozlak innen"... Segíteni persze nem hiszem, hogy tud, mert úgy gondolom, csakis mi tudunk változtatni a helyzetünkön - de azért jó volt hallani, hogy lehet/ es lesz/ ez másképp is, mint ahogyan most van.

Visszatérve: A honvágy pedig végeredményben nem is olyan rossz, fesd le ami fáj vagy ami eszedbe jut - emlékszel, tanították, hogy a legnagyobb müvek gyötrelmes idökben születtek:)

Most pedig jó éjt mára!

Bodza írta...

Én is értem, mirôl írsz. Az 1 hét szerintem is baromi kevés idô, párszor bele is vágtunk, de nekem csak rosszabb olyan hamar elutazni otthonról ismét. Persze ha gyakran 1 hét, az más lenne... Fordítva nem jönne esetleg össze? Hogy a családod menjen hozzátok? Kitartás, idôvel könnyebb ez. Legalábbis egy kicsit.